Éjfél Kapitány
ősz 2007
x
Ősz
Nincsen
rendes zsebe az új terepkabátomnak. Illetve van neki egy csomó tépőzáras,
de egyik se a klasszikus helyen, hogy a kezemet zsebre vághatnám. Gombok
sincsenek rajta, hogy ha az ember ráveszi a kevlárcuccot, ne vágjon
kellemetlenül húsba, ami nagy melegben fokozottan kellemetlen. Szóval
mostantól nem járok jampecesen zsebredugott kézzel, viszont a KitKat
csokitól kezdve a telefonig mindenem elfér benne valahol.
- A sárga nem jó állat ellen. A piros sokkal jobb, de az
nem felhőszerűen lebeg lövés után. Felváltva tárazz pirosat sárgát, aztán
minél közelebbről az arcba.
- Remek. Akkor ebből is és abból is kérek.
- Sárga nincs most. Illetve régi van, de neked azt már nem adnám...
Felújították a Lukács cukrászdát is - 900 forint egy süti. Ha reprezentálnom kell és nem akarok egyetlen ismerőssel sem találkozni, majd benézek. Mert hogy államtitkár alatt senki élő ember nem fog beülni ennyiért, hát az fix. A Gerbeaud ház 600-a még a lélektani határ alatt van, de ez már nekem is sok.
Úgy
nézem viszont, nem ők az egyetlenek, akik megnyomták a tollat az
árazásnál. A Levis 8.000 forintért adja a pólóit, a jobb Lego dobozok
fixen 20.000 felett vannak, és még az Árkád szakadt kínai konyhája is
ezresért adja a rákollókat. De legalább vannak. Egyedül a Skiny
fehérneműboltban nem nézem az árakat, csak simán megveszem azt a dögös
alsót, ami megtetszik. Amire szükség van, arra szükség van...
"Te egy nagyon kellemetlen ember vagy" vágja a fejemhez Zero legénybúcsújában a sárgadinnyényi mellű menyecske, majd mégis arról győzköd, hogy vetkőzzek le neki. Ha keményöklű barátja nem ülne mellette, akár komolyan is venném - így az egészet az elfogyasztott söröknek tudom be és bölcsen ignorálom. (Emlékszünk az érzelmekről szóló elméletemre?)
Bródy
gitáron kíséri Christ, aki meglepően jól énekli el a Hey Jude-ot, a
hungarian legend-del. Bródy nem állja meg, hogy szerényen fel ne
konferálja magát: "informatikus mérnök vagyok, egy Oracle nevű cégnél
dolgozom, szabadidőmben zenélek, és szeretnénk most előadni egy számot"
:))) Ezt a viccet én is szívesen sütöm el, bár én Cisco rendszermérnökként
szoktam bemutatkozni, de ez is van olyan jó. Kompjuter, kompjuter. Soma
fekete-piros fellépő vasutas tányérsapkájáról éppen csak a totenkopf
hiányzik, de ő amúgy is hangban erős, nem kinézetben.
Az Elektrik Bugi Kommandó go go szekciója is feltűnik, sőt lelkesen üdvözöl. Meglep, hogy felismer, én persze őt nem. A "milyen szép a szemed" még lepereg róla, de a "te nagyon különleges lány vagy" már jól láthatóan hatással van rá. Megvárom amíg abbahagyja a nevetést, aztán visszapasszolom a kísérőjének.
Frissen sült szpészkékel kínálnak, biztos mert szeretnek. Amúgy is hiányos emlékeim tovább szakadoznak. Fordított diszkó ez, vagy mi? A dj pultban atlétatrikós csajszi pakol, a táncparketten pedig szinte csak fiúk mozognak a tuctucra. Megáll az ész. István felismer a tömegben, köszön, majd a mellettem egymással táncoló két szőkére utalva nem tudja megállni, hogy meg ne kérdezze: "ti most akkor hogy vagytok?"
Mostanra másnaposan...
Mire
a menyasszony megérkezik, a lelkes násznép már annyi vodkát tukmál belém,
amennyit egész este terveztem magamhoz venni. Pedig tartanom kell magamat,
fontos találkozóm van egy újházi tyúkhúslevessel és mátrai borzaskával. Az
meg micsoda? - kérdik tőlem. Egy újhullámos rockzenekar - felelem hamarjában.
Az estnek ez a fénypontja még messze van, előbb még pogácsa, meg tömkeleg
kézfogás. Hello, örülök, persze. Én vagyok az Imre unokahúga.
Megvan aztán Emese is, aki menetből áll vőlegénye és az alpolgármester elé. Utóbbi úgy fest pallos- és esketési-joggal bír, mert személyesen adja össze az ifjú párt. Halleluja!
Can't take my eyes over you - telitalálat a zene, jöjjenek azok a puszik, sok boldogságot meg mindent. Csongi mintha apukája lennék, olyan természetesen fogja a kezemet, nézzük a kacsákat és az aranyhalakat a tóban, amíg be nem szólítanak a pincérek a vacsorához.
A
fültanúk utólagos elmondása szerint ismételten több kövér nőt is halálosan
megsértettem, akik mostantól biztosan nem beszélgetnek majd velem. Nem
számítanak, egy esküvőn a házasulóknak kell szépnek lenniük - és ők azok
is. Zero haja még most is tökéletes, és egy nyalka ss tiszt eleganciájával
tudja hordani (és most nem
ezekre a disznókra gondolok), Messecináról pedig meggypiros
menyecskeruhája kapcsán tudom meg, hogy milyen jó lábai vannak. Nagyon.
Majd beszélgetnek ők velem.
Sírás rívás. Csajszi hisztizik, hogy hiába mondta előre, hogy vigyázzon rá, részeg barátja zakójának zsebéből lám eltűnt a pénzes boríték, a szemét tolvaj kicserélte egy csomag kotonra. A probléma hamar megoldódik - nem a más zakójában kellene kutakodni :))))
Másnap este Frenk és Legát között kell választanunk, és mi utóbbi mellett tesszük le a voksot. (Bölcsek vagyunk - mint később látjuk - Frenk úgyis átjön majd miután lenyomta a Hunniában, és szépen köszön majd nekünk.) A tegnap felugrott másfél kilót kéne valahogy lemozogni, és erre jó esély látszik a gödörben. Ha nem szól a zene, akkor is táncolunk - csak hangulat és partner kérdése az egész. A születésnapos zenekarok, és a Jack Daniel Distillery jóvoltából a hangulat adott, a többi pedig rajtam áll, mint mindig.
Megoldom a helyzetet.
Ikeagirl kérésére: itt lehet hozzászólni :)))