Képregények a Gödörben A Gödör tökéletes helyszín, a város közepére mindenki könnyen eljut, akár autózik, akár metrózik, akár a kisföldalattimat használja. A benti tér is tágas, a kinti pedig pláne, lehet nézelődni, kávézni, levegőzni. Az érdeklődésre nem lehet panasz, megkockáztatom, ez már az a létszám, ami után vagy a mainstream hatalmas tömegei következnek (ld: sziget), vagy a kezdeti fellángolás utáni kihúnyás.
Már a múltkor sem volt hiány új kiadványokban, és most is van mit venni annak, aki nem sajnálja ilyesmire a zsebpénzét. A Vadvirágok standján jókedvűen, ismerősként üdvözölnek. A jókedv nem kizárólagosan nekem szól, hanem annak a ténynek is, hogy szépen megy a bolt, minden várakozást felülmúlóan alakul a nap forgalma. Ez jó hír. Miképpen az is, hogy végre valaki megalkudott a jogok tulajdonosával, és kiadta az első magyar Kázmér és Huba könyvet. Megveszem. A második legjobb mosolyt és a legmenőbb pólót a Képes Kiadónál találom (kép jobbra), ugyanitt a Batman Hush friss ropogós második füzetét. A Képes Kiadó úgy fest lendületesen kitörni látszik a kezdeti Piszkos Fred skatulyából, bátran belevágtak a Frank Miller féle 300 szép keménykötésű kiadásába is, ügyesen időzítve a filmpremierhez. Engem ugyan nem fogott meg a spártai téma, de sok sikert kívánok nekik. A Magyar Képregény Akadémia a Pinkhell 3. számával rukkolt elő, a várakozásoknak megfelelően. Szimbolikus már maga a címlap is, amit a Szabó Jenő-Tikos Péter féle Pernyéhez a kívülálló Gáspár Tamás rajzolt. Maga az Akadémia és a Pinkhell is az effajta összefogásról szól, ami ritkaságszámba megy itt Európa keleti végén. A füzetből amúgy a Vasárnapi Szafari (Horváth Gábor, Vass Richárd) a világ bármely kiadványában megállná a helyét, csakúgy a Felvidéki Miklós féle rókás Noname. A rókás poén persze klasszikus férfisoviniszta megközelítés, de hát a képregényet mindig is férfiak csinálták férfiaknak...
Írtam a 2.fesztiválról is, erre van... |
|