Éjfél
Kapitány
Angyali üdvözlet
Jorgosz Baia: Angyali üdvözlet
Karácsony
ikszedik napján, éppen népes gyerekközönséggel körülvetten veszem kezembe
Jorgosz Baia könyvecskéjét. Hiába olvasom Babarczy Eszter ajánlását, hogy
"Gyerek kezébe ne add", mégis felolvasom a mondókaként is kiváló "ha anyu
sír..." kezdetűt. Eddig rendben is volnánk, csakhogy második, felolvasásra
alkalmas verset nem találok, pedig ott helyben végigolvasom az egész
könyvet.
Alig túl kis kórházi kalandomon, még élénken emlékszem a fizikai fájdalomra, amiben hálistennek ritkán van részem. Gyerekkoromban speciel még csak szórványosan sem kellett ilyesmit kiállnom, így én nem a "jaj, hát én is kibírtam" felkiáltással olvasom a sorokat, hanem bénult idegességgel. Nem amolyan makarenkói pofonokról van szó, itt majd minden strófáról rendes vér folyik. És akinek ez így önmagában nem lenne elég, annak van itt még számos másfajta rémtörténet, amelyek közül a videón összespriccelt arcú anyuka még a szolidak közé tartozik. Kicsit tömény ez így nekem, bár igaz, hogy a simogató szoft dolgokra ma már nincsen kereslet.
Legyen ez a könyvecske figyelmeztetés mindazoknak, akik azt hiszik, hogy a jó műkörmös megtalálása az élet egyik legkomolyabb kihívása, és akik a vizitdíj eltörlését gondolják a legfontosabb közérdekű feladatnak.
Fáj.
Szerinted? Szólj hozzá!
Érdekelnek más könyvek is? Kattints!