Az általános jótanács

Adható-e egyáltalán általános jótanács egy kérdésre? Vagy minden a részleteken múlik?

Minap felötlött bennem egy régi szakmai dilemma, elővettem hát a polcról egy nagy öreg – akit van szerencsém személyesen is mesteremnek tekinteni – szakkönyvét, hogy megtaláljam a választ. Az öreg Dave alaposan körüljárja a kérdést, majd megállapítja, hogy bizonyos esetekben A-megoldás, bizonyos esetekben B az üdvözítő. Továbbolvasva az adott fejezetet, azt kellett észrevegyem, hogy a szerző végül is minden általa felvetett problémára több megoldást ad, az adódó helyzet részleteitől téve függővé a választást. Általánosabban: rá kell jöjjünk, hogy a legtöbb alapvető kérdésre két válasz is létezik.

Az igazán nehéz kérdésekre – úgy tűnik – nincs is egyértelmű válasz. A világ nem igazán definiálható egzakt- vagy ökölszabályokkal. A helyes döntés a részletek mérlegelésétől függ, ez pedig nem hogy nem írható le egyszerűen és szemléletesen, de elsajátítani is csak hosszú évek tapasztalatával lehetséges.

Akik általános szabályokat fogalmaznak meg, jól tudják, hogy szabályaik csak általánosságban igazak. Az általános szabályok minden részletre kiterjedő pontos verziójának megfogalmazása annyira bonyolult lenne, hogy végső soron nem segítené, hanem gátolná a probléma megoldását. Az ilyen szabályok ereje azonban egyszerűségükben és megtanulhatóságukban rejlik, tehát pontatlanságuk dacára is hasznosak.

Megtörtént, hogy egy munkát vizsgálva kérdőre vontam a kivitelezőt, miért ilyen balfék módon oldotta meg feladatát. "De hiszen éppen te tanítottad nekem, hogy ILYEN feladatokat ÍGY kell megoldani!", kaptam a választ. Nem igen tudtam elmagyarázni, hogy persze, de ha itt nem egy-két, hanem öt-tíz dologról van szó, és amott fordítottak az arányok egy tipikus helyzethez képest, akkor a régi tanításom már egyáltalán nem igaz.

Bánj tehát óvatosan mindazokkal az egyszerű és univerzális szabályokkal, amelyeket készen kapsz a szakértőktől, könnyen lehet, hogy körülményeid éppen az ellenkező megoldásért kiáltanak.