Halleluja! A
Magyar Képregény Akadémia nem szűnik meg munkálkodni a honi vizuális
kultúra felvirágoztatásán. A számos tárlatot és rendezvényt a Hungarocomix
jól sikerült megszervezése követte az új Sugár üzletközpontban. Nonprofit
egyesülettől szép teljesítmény a komplexum három szintjét is
elfoglalni, legfelül tárlattal, középen az akadémia rekreációs
szekciójával, alul pedig az árusokkal.
Láttátok ti is? A
Givenchy
új illatát maga Sawyer, azaz Josh Holloway reklámozza a
Lostból!
Itt és most indult útjára a Pinkhell, az Akadémia lapja is. Az első szám nekem nem okozott
meglepetést, a torony kiállításhoz képest nem sok
újdonságot láttam benne, akiknek viszont az kimaradt, azok most
kényelmesen otthon is bepótolhatják a hiányt.
Odegnál Róbert: RÉV: A hívó
Az
ember fia irigykedve nézi a francia stand
keményborítós albumait... Ilyen kis országban mint a miénk és a
képregény-kultúra mai állása mellett nem is álmodhatunk hasonló magyar
kiadványokról. Gondoltam eddig. A
Vad Virágok könyvműhelynél másképpen
gondolkodtak. Megtalálták Odegnál Robit és megcsinálták azt az albumot,
aminél szebbet az idén nem láttam. Elképesztő üzleti bátorság, Don Quijote-i vállalkozás, megérdemelné nemhogy a nullszaldót, de a
busás
profitot is - gondolj rájuk ha karácsonyi ajándékot keresel az
unokaöcsédnek.
Láttam sok jó illusztrátor rajzát. Olvastam sok jó író
szövegeit. A képregényhez a kettőnek egy igen szerencsés elegye kell. Egy
jó ötlet, jó hangulat, jó szövegek, kifejező képek és ritmus, ami az apró
rajzokból történetet varázsol. Ebben itt most minden együtt van...
Nem
hiszek a szememnek - reinkarnálódott a Vampi komix
magazin! A valaha volt füzetke kimondhatatlanul pocsék nyomdai
minőségével, csöcsös, erőszakos, jobbára gusztustalan összeollózott
tartalmával együtt valahogy mégis bájos volt, és néhány megjelent száma
erejéig maximális szimpátiánkat bírta. A Sushi strip pontosan ezeket a
hagyományokat követi "Nyers és izgi" jelmondatával és teljes tartalmával,
kiegészítve azt néhány üdvözlendő újítással. Elsőször is az anyagok nem
lopottak, minden hazai rajzolók munkája. Másodszor pedig a kivitel közel
tökéletes, bár fekete-fehér. A főkolompos Ábrai
Geek Barnabást már dícsértem a torony
kiállításra leadott munkájáért, most végre végigélvezhettem a teljes
Bábel 2012 történetet. Geek néhány impresszív munkája a
deviantarton megtalálható, a Sushi Strip pedig nem tudom hol, meglepne
ha újságárusnál megtalálnád...
"Benyelő Benő pedig ezt tanácsolja: Kedves gyerekek,
sose feledjétek, ha a felettesetek a szerelmi nedveit szeretné arcotokba
kenni, mosolyogjatok! Mással is megtörtént ez már, de ti még könyvet is
írhattok róla, hogy gazdagok és híresek legyetek!"
"Benyelő Benő még ezt is mondta: Kedves gyerekek, ha
úgy egy tucat csuklyás, latinul beszélő idősebb férfi megkér, hogy pucéran
egy oltárra feküdjetek, mosolyogjatok! Véráldozatok lesztek a Sátánnak!
Mással is megtörtént ez már, de ti még könyvet is írha...
nem mégse."
A
Roham magazin is
sokaknak bekerült a nejlonszatyrába, hiszen ingyenesen osztogatták. Ha
minden a tervek szerint alakul, az ingyenesség a többi számra is igaz
lesz, ami kevéssé rokonszenves üzleti
magatartás, de ez most nem tartozik szorosan ide. A füzetkét
egyértelműen Brazil képregénye viszi a hátán: a Bürokraták. Ötletes, derék
munka, mindig is szerettem az ilyen budapesti környezetbe álmodott
cyberpunkos jellegű sztorikat. A szerkesztő
szándéka szerint a Roham valójában irodalmi magazin lenne, de bevallom úgy
átlapoztam az összes szöveget benne, mint a sicc. Az újság nyitva az új
tehetségek előtt, lehet Zsomborra törni az ajtót!
"- Ez neked ébredés? -
kérdezte Sinclair.
- Már megint mifasz bajod van?
- Szétszakad a fejem, hasogat mindenem, azt hiszem, nem volt jó ötlet,
hogy pálinkát főzzünk az idegenből."