Stryker

Stryker

Hadrendbe állt és az elhúzódó iraki megszállásban jelesre vizsgázott az Amerikai Hadsereg új járgánya, a Stryker. A General Dínamics páncélozott kerekes járműveinek komoly szerepük van a hadsereg átalakításában, segítségükkel komolyabb erőket lehet az eddigieknél gyorsabban bevetni a világ bármely pontján.

Az új kor fegyvere

Meglepő. Ez a kerekes APC lenne az új mobil fegyverplatform? És igen! A nem lineáris, városi hadműveletekben a Stryker brigádok nem csak hogy elképesztően jól vizsgáztak, de maguk a katonák is lelkesen vették birtokba az új fegyverzetet. Amikor a légierő és a nehézpáncélosok maguk alá gyűrték az ellenséges hadsereget, már csak a szórványos, ám annál idegesítőbb támadásokra kell felelni. A vállról indítható rakétákkal és kézifegyverekkel felszerelt gyalogos ellenállókkal szemben nem a tűzerő, hanem a mozgékonyság és a tűzgyorsaság számítanak. Ez az, amit a Stryker nyújt, kiegészítve a személyzet fokozott védelemével és halk mozgással. A Stryker csapatokat csak szellemharcosoknak hívják az irakiak, mert gyorsan és halkan érkeznek, majd keményen odacsapnak. Az iraki gépek egy része persze addicionális páncéllal is ki volt egészítve, így a Strykerek szinte emberveszteség nélkül vészelték át a szolgálatot, holott több mint felük kapott rakéta vagy bombatalálatot! (Lám, tanultunk a szomáliai leckéből...)

Mozgékonyság

A strykerek kifejlesztésében fontos szempont volt a mobilitás. A strykerek légi úton is könnyen szállíthatóak (szemben a nehézpáncélosokkal), így az újonnan felállítandó gyorsreagálású erők céljaira is kiválóan alkalmasak. Egy stryker dandár 96 óra alatt ott terem a világ bármely pontján, 120 óra alatt egy teljes hadosztály képes erre, 30 nap alatt pedig öt teljes hadosztály. Természetesen senki sem gondolja, hogy a – végül is – könnyű fegyverzetű strikerek minden körülmények között, például egy páncélosokkal rendelkező ellenfél ellen is megállják a helyüket. Az viszont egyáltalán nem lehetetlen, hogy a légiszállítással elsőként földet érő egységek akár a saját szenzoraikkal azonosítsák a keményebb diónak tűnő célpontokat, amelyeket ezek után akár az őket szállító légierő is ki tud iktatni.

A stryker platform moduláris, jelenleg 10 különböző gépből áll a mérnöki-utász járgánytól kezdve a parancsnoki egységig. Talán nem kell mondani, mennyivel egyszerűbb dolga van a szerviznek, ha alapvetően egy konstrukcióra kell szakértelemmel és alkatrésszel felkészülnie...

A stryker a konvencionális külső mögött dugig van pakolva olyan elektronikával, amelyeket most használnak először a harctéren. A szenzorai másodpercenként 400.000 lézer és radarsugarat bocsájtanak ki, 120 képet rögzítenek, amelyek mind-mind saját és központi kiértékelő rendszerének bemenetei. A stryker előbb veszi észre az ellenséget, mint saját legénysége – nem véletlen, hogy belátható időn belül kifejezett cél az emberi személyzet teljes mellőzése ezekből a konstrukciókból...

A stryker az első olyan járgány, ami a Future Combat Systems kezdeményezés szellemében valósult meg, ami program tartogat még meglepetéseket mindazoknak, akik komolyan gondolják, hogy kezet emelnek Amerikára...