Éjfél Kapitány
kommentál
Az igazi élet nagy kaland...
Az élet igazán kemény helyzeteket tud produkálni. Mostantól azonban nem csak a Kapitány elméletei szolgálnak útmutatóként a zavaros helyzetekben, hanem kommentárjai is. A szabályok és elméletek alól mindig akadnak kivételek. Hogy egy tényleg összetett helyzetben hogyan működik Éjfél Kapitány világlátása, azt legjobban talán egy-egy valóságos esemény elemzésével lehet megmutatni. Lássuk tehát a nagyvilág egy-egy aktuális történését, Éjfél Kapitány szemszögéből.
Magyarok a háborúban?
A Magyar Gallup Intézet felmérésének kérdésére a következő válaszokat adtuk:
Ön helyesli vagy ellenzi, hogy magyar csapatok részt vegyenek Irak elleni katonai akciókban?
Az eredményt érdemes összevetni arra a kérdésre adott válasszal, amit nem is olyan régen népszavazás keretében válaszoltunk meg:
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?
Minden tiszteletem azoké, akik elvi okokból nemet mondtak egy katonai szövetséghez való csatlakozásra, és most ugyanazon elvi okokból mondanak nemet egy támadó háborúra. Ők elvhűen viselkedtek. A nagy többség azonban igen jellemző módon másképpen reagált. Szeretnénk kapni a közösből? Persze. Szeretnénk adni a közösbe? Francokat.
A népszavazásra feltett kérdés megszövegezése persze arcpirítóan manipulatív volt. (Mintha azt kérdezném: "Akarja-e, hogy a jelen lévő hajadon mostantól fogva mint törvényes felesége elégítse ki önt esténként?") Az igazi kérdés ez lett volna: "Egyetért-e a NATO-hoz való csatlakozással?" A NATO ugyanis nem segélyegylet, amely kisegít a bajban, hanem katonai szervezet. Akik azért szavaztak igennel, mert egy védelmi szövetséghez akartak tartozni, azok éppen annyira naivak, mint a lányok akik jelentkeznek a "kiemelt fizetéssel konzumlányokat keresünk Olaszországi bárokba, garantáltan szexmentes munkára" hirdetésre. A csatlakozás nyilvánvalóan nem csak védettséggel, hanem kötelezettségekkel is jár. Aki a csatlakozásra igent mond, az igent kell mondjon a vele járó kötelezettségekre is. Egy katonai szervezet tagjaként ez adott esetben - bármilyen is meglepő - katonai akciót jelent.
Egy partner melletti elkötelezettség komoly dolog. Aki szövetségest választ, az tartson ki mellette jóban-rosszban. Ne kicsinyeskedjen, ne méricskéljen. Ki-ki akkor lépjen szövetségre, ha hosszú távú együttműködési szándékát komolyabbnak tekinti mindennapi önös érdekeinél. Nem biztos, hogy szövetségesünk minden lépésével tökéletesen egyetértünk, de ha az nekünk nem különösebben sérelmes - toleráljuk és támogatjuk. Aki erre nem képes - maradjon független.
Válassz méltó szövetségest és tarts ki mellette! Magyarország mindezidáig rendszeresen melléfogott a választással. Tutti vesztesekkel lépett szövetségre - de legalább karakánul kitartott mellettük.
Most nyuszizunk, miután a világ egyetlen szuperhatalmát választottuk szövetségesnek?
Érdekel Éjfél Kapitány többi kommentárja is? Kattints!