Éjfél Kapitány
kommentál
Levél Éjfél Kapitánynak...

Az igazi élet nagy kaland...

Az élet igazán kemény helyzeteket tud produkálni. Mostantól azonban nem csak a Kapitány elméletei szolgálnak útmutatóként a zavaros helyzetekben, hanem kommentárjai is. A szabályok és elméletek alól mindig akadnak kivételek. Hogy egy tényleg összetett helyzetben hogyan működik Éjfél Kapitány világlátása, azt legjobban talán egy-egy valóságos esemény elemzésével lehet megmutatni. Lássuk tehát a nagyvilág egy-egy aktuális történését, Éjfél Kapitány szemszögéből.

1956

Melyik évről mondhatjuk el, hogy elég bemondani az évszámot és ugyanarra gondolunk? Kevés intenzívebb és szívet melengetőbb élménye van az embernek hazaszeretet és forradalom témában, mint ami akkor történt. A márciusi ifjak elképzelhetetlenül távol vannak, ellenben a dobtáras géppisztolyt szorongató bőrkabátos vagányokat már el tudom képzelni. A régiek elbeszéléséből és a Szabad Európa Rádió adásaiból heroikus, felemelő, mégis reális képem van a történtekről, amit az egymást pocskondiázó szenilis veteránok sem tudtak a mai napig lerombolni - bár mindent megtettek ezért. Csodálatos, heroikus napok lehettek azok. Egy város teljes szívéből és nevetségesen csekély tűzerejével szembeszállt egy egész birodalommal - ekkora kaland, ilyen nemes küldetés ritkán adódik az életben. Hogyan válhattak a szabadság hajdani bajnokai mostanra mégis kicsinyes és kötekedő öregurakká?

A forradalmakhoz szükség van türelmetlen, erőszakos és vakmerő társainkra is, akik belobbantják a tüzet. Szükség van rájuk, hogy feltörjék a fegyverraktárakat, hogy csapot-papot otthagyva hősként induljanak a régi rendszer jelképeinek ostromára. Azon ritka élethelyzetek egyike ez, ahol a közösség éppen azon alkatoknak látja hasznát, amelyek általában inkább nehezítik az életünket. Csoda-e, hogy veterán akcióhőseink a rendkívüli idők elmúltával kirívóan antiszociálisan viselkednek? Cseppet sem az. Törvényszerű inkább.

Jól ismert ez az effektus. Akit egyszer emberölésre és erőszakra képeztek ki, az többé nem tud beilleszkedni a normális polgári életbe. Akinek rutin a lebukik, kibiztosít, szúr, az nem egészen úgy fog viselkedni az utcán, a diszkóban, a közlekedésben, a párkapcsolatban, mint a többiek. Hiába ők azok akik lovasrohammal némították el a császári ágyúkat, hiába ők azok, akik másodpercek alatt szerelik le az aranyláncos kigyúrt nehézfiúkat, akik vigyázzák az álmunkat, mégsem szeretnék egyikükkel sem egy kocsmában mulatni, nem szeretnék egyikük szomszédja sem lenni. Köszönöm amit tettek, büszke vagyok rájuk, de inkább maradok lőtávolon kívül...

Van véleményed? Mondd el!
Érdekel Éjfél Kapitány többi kommentárja is? Kattints!

Kijárat...

Főoldalra...