Éjfél Kapitány
Sisters of Mercy
Sisters of Mercy
Szóra sem érdemes előzenekar kínozza a gitárokat a lézengő közönség előtt, a népek inkább a söröspohár fenekére néznek vagy cigiznek odakinn. Hiszti Krisztibe jótékony Unikumokat erőltetünk, hogy formába hozzuk, a többiek lélekben már felkészültek a műélvezetre. Noémi jótékony csajozási tanácsokkal lát el, amikkel kb. annyit tudok kezdeni, mint fiú az olyasfajta atyai jótanácsokkal, hogy "Dolgozz keményen és majd boldogulsz".
És
színpadra lép a banda. Lila köd, ótvar hangosítás. Pontosan olyan szar az
egész, mint amilyen a régi VHS videoszalagokon volt. Mondjuk ezt most nem
gyűri be. A lelkesedésünkön ez persze mit sem változtat, nem azért
spannoltuk magunkat egészen mostanáig, hogy ne ugráljunk önfeledten. A lila
fény sárgára vált, a köd nem szűnik. Ehhez a felszereléshez asszem nem
kellettek kamionok, ennél az Irigy Hónaljmirigy is nagyobb showt csinál az
agárdi popstrandon.
Az
első tizenöt perc után elérkezünk a klasszikus lassú blokkhoz, ahol már sem
a sörök, sem más sem segít fenntartani a lelkesedésemet. Eldritch
összevissza gitárkíséret mellett huhog a mikrofonba, lila fényben és ködben.
Ilyenkor kell átkarolni a közelben lézengő grufti kislányok derekát, de most
inkább csak egy kis hideg vízre vágyom. Mire visszatérek, slágerblokkban
találom magamat. A szám felénél veszem észre, hogy a banda már a
Corrosiont
nyomja, mire nagy tétben fogadást ajánlok, hogy az utolsó ráadás szám a
Temple of Love
lesz. Senki sem fogad ellenem. Lelkesen kurjongatunk, becsületesen
kihasználjuk minden percét az előadásnak. Para Zita valami furcsa
tömegpszichózist sejt a mögött, hogy a zenekar produkciójától függetlenül is
milyen remekül mulatunk. Chris May ráadásként felvett tükrös zakója egészen
nyilvánvalóan az est fénypontja - ilyet akarok én is magamnak. Úgy tapsoljuk
vissza a zenekart, mint tinilányok a Tokio Hotelt, és nem is hiába,
megkapjuk a Vision Thinget és váratlan fordulattal legutolsó számnak a
Temple of Love-ot.
Igazából ez már annak idején is ciki volt - és most is az. Azért jól szórakoztunk.
Jobb mint az eredeti: Hell on Steele Wheelz vadiúj SOM bootlegek
Szólj hozzá!
Más zenekritikák...