Sziget 2006...
Nyitott könyv az életem, aki csak egy kicsit is figyel
mit írok össze, az pontosan tudhatta, hogy a Wir Sind Helden
lesz az idei kulcszenekar, amit nem bírok majd kihagyni. Ugyancsak a
csütörtöki napot valószínűsítette Nagymesternő fellépése a Szellemvasútban is, szóval nehéz
volt eltéveszteni.
Kultúrprogrammal kezdünk, Sisso védnökségével anonim alkoholistákat hallgatunk az ivásról. Médiatörvény ide, szabályzás oda, 17 milliárd forintot költenek a cégek éves szinten alkoholt népszerűsítő marketingre, ennek nagyját három sörgyár és a Zwack adja ki. Ehhez képest nem akkora meglepetés, hogy az államkassza 70 milliárdot kaszál a vonatkozó jövedéki adóból. Én ehhez nem sokkal járulok hozzá, az induláskor felbontott Coronita is hosszú heteket kallódott magányosan a hűtőben, mire ma sorra került.
Fellépésre készülő punk kölyökzenekar kerülget minket a színpad mögött, ahol kávét, sört és különféle színes passokat vételezünk. Vendéglátó Krisztánk elunja pánt nélküli pólójának állandó igazgatását, és helyes rózsaszín Snoopysra cseréli azt, de előtte még lekattintom. Barna Totenkopfos pólómban én is jó vagyok, bár a halálfej minta annyira megszokott volt idén, hogy tetszőlegesen bőséges fotógalériát lehetett volna csinálni a témából.
Egy fekete és
egy szőke cica kísér, lángossal és pálinkával lakatom jól őket, hogy ne
rosszalkodjanak. Ilyen felállással nem tudom elkerülni a nagyszínpadon
Kispálékat, persze hogy oda kell mennünk. Nem hiszek a szememnek. Kék
farmer! Kockás ing! Pocak! Mindig is popsztár akartam lenni - és életemben
először érzem azt, hogy mégsem. Nem ilyen. Nem így. Tudom persze, micsoda
kemény munka élő legendává felverekedni magad, és tudom milyen nehéz a
pozíciódat megtartani a feltörekvő újakkal és a mindent lefikázókkal
szemben, úgyhogy nem is morgolódom. A ráadás már bajor kolbászok között ér
minket. Mintha hárman nem lennénk elegen, szőkém lendületesen ajánlja
figyelembe a szemben ülő és valóban készségesnek tűnő hamvas tinilányt, de
románcunkat nem eszkalálom tovább a műsorfüzet kölcsönkérésénél.
Dobókocka vagyok csak kettes négyes hatos - minden éjjel
dobálsz, elég! - dúdolom az örökzöld Rolling Stones számot Hobót megpillantva, de nem ragadunk le,
sietünk a wan2 színpad felé. Martin is megtalál minket, aki Ausztriából
szaladt át egy kis zenehallgatásra. Olcsó a sör, jó a társaság - ez a
mottója. Megtudjuk még, hogy az Arany Ászok sör piros körben fehér
háromszög emblémája éppen azonos az osztrák hadsereg egyik jelvényével. Guten
Tag!, zendít rá ordenáré szar
hangosítással a zenekar, amit azért bánok egy kicsit. A közönség jó fele
németajkú, nem probléma kórusban ordítani a refrént. A sátor mozgó
padlózata diktálja a ritmust, a tömeg egy emberként tombol, velünk együtt.
A legnagyobb sláger után személyes kedvencem a
Zuhälter következik, majd
szép sorban a többi. A Denkmalt Judith helyett gyakorlatilag a közönség
énekli, ami kicsit azért meglepő. A koncert kétharmadánál veszítem csak el
a fonalat, a széndioxid, a számolatlan sör és féldeci pörölyként csap le
rám. Oxigénpalackot, hordágyat, nővérkéket,
és rohammentőt akarok de gyorsan...
Taxi jön, hazavisz.
Van már Sziget 2007 is. Elolvasod?
Volt Sziget 2005 is. Elolvasod?
Volt Sziget 2003 is. Elolvasod?
Érdekel Éjfél Kapitány többi tudósítása? Kattints!