Éjfél Kapitány
tavasz 2013
x
2013 Tavasz
Fekszem a medence mellett a napágyon és minden rendben is volna, ha nem 20-30 évvel ezelőtti slágerek bömbölnének az úszómester hangfalaiból. Az utóbbi 5 év terméséből egyedül a Ketchup song és a Gangnam style tudta magát felverekedni a mediterrán tengerparti toplistára - de ez sovány vigasz. A szél állandóan fúj, ami napozás közben kifejezetten kellemes, csakúgy a 10 lépésre üzemelő all inclusive beach bár. Bele fogok fulladni a pinacoládába és a sörbe.
A kalauzok és a nők megérzik a férfiak gyengébb pillanatait. A kalauzok ilyenkor közelebb lépnek, a nők pedig távolabb. Pár napnak el kellett telnie, hogy feltöltekezzem egy kis energiával és némi barnaság látszódjon rajtam is - ennyi kellett csak és semmi több, hogy a cseh Petra és a szlovák Szandra mellém gyűljenek lazulni egy kicsit.
Máskülönben nincs itt semmi látnivaló, errefelé követ, nyulat és sünt termesztenek a helybéliek - már akiknek nem jutott munka a szállodákban. A legközelebbi porfészek is 3 kilométerre esik innen, a szállodakomplexumban viszont cserébe minden de minden van. Nem is bánom, hogy elmaradnak a szerelmes vacsora utáni andalgások a bazársoron, most inkább csak aludni, vacsorázni, napozni vágyom. Legnagyobb meglepetésemre van itt jól felszerelt edzőterem is, ahol szinte tökéletesen végig tudom csinálni Enikő legújabb súlyzós programját. Így már a napi háromszori meleg kaja miatt sincs lelkiismeretfurdalásom. Mondjuk semmi más miatt sincsen lelkiismeretfurdalásom, sorban végigpróbálok mindent, amit tábla vagy felirat tilt: beugrálok a medencébe, póló nélkül megyek be a lobbyba, szandálban a spa részlegre, kiviszem a poharat az étteremből, felteszem a lábam az asztalra. A személyzet tökéletesen reagál, a szőke Karen a lobby bárból nem azért lép oda hozzám, hogy vegyem le a lábamat, hanem azért, hogy megkérdezze, kérek-e még egy italt. Kérek. Nem vagyok a régi, mostanában pont leszarom a közösségi normákat és a más embereket, a naivitásomból és a jóságba vetett hitemből már csak morzsák maradtak. Leplezetlen kárörömmel nézem meg a budapesti időjárást, és leveszem a napszemüvegem, hogy egyenletesen barnuljon le az arcocskám...
Érdekel Éjfél Kapitány többi tudósítása is? Kattints!